Mikor a 3. gyerekünk megszületett szóba sem jöhetett, hogy teljesen abbahagyjam a munkát és otthon maradjak főállású anyának. Hogy miért nem? Vállalkozóként néhány év alatt építettem fel a saját ügyfélkörömet, amit nem akartam elveszíteni. Nem szerettem volna évekkel később újrakezdeni méghozzá pont akkor, mikor egész jól ment a munka, jöttek a megrendelések is. Egyszerűen nem tehettem. Kezdetben a nagyszülők segítettek be néhány órát naponta. Mikor aztán a kicsinek kiszámítható napirendje lett már csak napi 3-4 órát kellett valahogy áthidalni, arra gondoltam, hogy keresek egy "babysitter"-t.
Hirdetést adtam fel de végül mégsem a hirdetésre jelentkezők közül választottam, hanem egy ismerősöm ajánlása alapján. Utólag nagyon örülök ennek, mert egy tündéri kedves lány jár hozzánk most már hónapok óta. Bármikor számíthatok rá, így aztán nyugodtan tudok dolgozni vagy ha kell marad alvásidőben is, hogy gyorsan elintézzem még a vásárlást is, ne a gyerekekkel kelljen délután a tömegben lavíroznunk a polcok között. Egyszóval ő egy áldás nekünk.
Kicsit szomorú is voltam, hogy most a bölcsi miatt kevesebbet fog hozzánk járni, de jó tudni, hogy van valaki aki be tud ugrani akár vészhelyzetben is.
Miért előnyös egy "babysitter"? Sokkal szabadabban tudok vele például időpontot egyeztetni. Nem érzem rosszul magam, hogy már megint meg kell kérni valakit, hogy segítsen. Nála alap, hogy megteszi hiszen ez a munkája. Én pedig fizetek. Így aztán sokkal jobban meggondolom azt is, hogy mikor kérem meg arra, hogy jöjjön, mivel az ő bérét is ki kell "termelnem". Csak úgy azért kicsit luxus lenne. Bár néha az is előfordul, hogy kávézni mennék egy barátnőmmel amíg alszik a kicsi és egyedül ugye mégsem hagyhatom....ilyenkor jól jön valaki aki addig "őrzi".
Az, hogy sokkal több mindent engedhetünk meg magunknak most három gyerekkel is, ahhoz nagyban hozzájárul az én keresetem is. Az egykeresős családok ma azért sokkal ritkábbak és nem kell feltétlenül feladnod a karriered akkor sem, ha gyermeket vállaltok. (Sajnos a munkáltatók jó része ehhez még mindig nem partner és nem engedik az anyukát részmunkaidőben dolgozni vagy akár otthonról) Most nagyjából heti 18-20 órát dolgozom és a lakásom az irodám, de nagyon szeretem. Úgy érzem sikerült egy jól működő rendszert kialakítani és megtaláltam az egyensúlyt is a munka és a család között. Ehhez "csak" fel kellett mondanom a nagyobb gyerek születése után a munkahelyemen és a saját magam lábára kellett állnom, de megérte. Mert amit a legjobban szeretek, hogy én magam mondom meg mikor és mennyit dolgozom. A saját magam főnöke lettem és ehhez semmi más nem kellett, csak az hogy elég bátor legyek és megtegyem az első lépést. A többi már jött magától.
További szép estét mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése